Domokos Géza kifejtette: aggódik amiatt, hogy Liviu Maior kolozsváru egyetemi tanárt kaarják kinevezni oktatási miniszeternek. Maior a Vatra szélsőséges köreihez közel álló történész. /Kétséges a Vacaroiu-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
1992. november 21.
A Curierul National bukaresti lap interjút közöl az új oktatási miniszterrel, Liviu Maiorral, a kolozsvári történésszel. A kisebbségi oktatásról kijelentette: "Az elkülönülés ellenzője vagyok. A kisebbségi tanulók Románia állampolgárai, előjogok nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen formában károsítanánk ezt az oktatást. Azt a román állam tartja fenn, beilleszkedik egy általános hálózatba, tehát mindenki alá kell, hogy vesse magát egyazon törvényeknek." /MTI, nov. 21./
1992. november 30.
Az új román kormányt értékelte Neumann Ottó. Szerinte pozitívum, hogy a nacionalista Nastase megvált külügyminiszteri posztjától, Melescanu nem szélsőséges. Kedvező, hogy Nicolae Spiroiu maradt a nemzetvédelmi miniszter, a magyar-román katonai kapcsolatok megfelelőek. Nagy gond viszont, hogy Liviu Maior az új oktatásügyi miniszter, aki offenzívát indított a magyar nyelvű oktatás ellen. /Magyar Hírlap, nov. 30./
1992. december 9.
A Bolyai Társaság Balázs Sándor elnök aláírásával Iliescu elnöknek, Vacaroiu miniszterelnöknek és Liviu Maior oktatási miniszterhez intézett beadványában követelte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását, jelezve, hogy számos hasonló beadványukra nem kaptak választ. /Beadvány a magyar tannyelvű Bolyai Egyetemre vonatkozóan. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
1992. december 24.
Emil Constantinescu professzor, az ellenzék elnökjelöltje a legtöbb erdélyi megyében többséget szerzett. A Magyar Hírlapnak nyilatkozott: a hatalom ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a televíziót. Iliescu elnök csak a szélsőséges nacionalista pártok támogatásával győzött. Részletezte Funar szerepét, látványos jogsértéseit. Funar az RMDSZ teljes energiáját leköti, a párt védekezésre kényszerül. Liviu Maior oktatásügyi miniszter Funar pártjának embere. /Magyar Hírlap, dec. 24./
1992. december 30.
Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. A beadványt elküldték Ion Iliescu államelnöknek, Nicolae Vacaroiu kormányfőnek, valamint Liviu Maior oktatási és tudományügyi miniszternek. A Bolyai Társaság azzal a céllal alakult 1990-ben, hogy harcoljon a Bolyai Egyetem újraindításáért. A beadványban visszatekintettek a magyar nyelvű egyetemi oktatás múltjára. A magyar történelmi egyházak vezetői szintén ezt kérték beadványaikban és megfogalmazták ezt 1991. máj. 22-én az elnöki kihallgatáson, megismételve a kérést Iliescu elnök előtt. 1992. jan. 17-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és az RMDSZ memorandumot állítottak össze és nyújtottak be Románia kormányának az egyházak vallásszabadságára és a tanügyi törvénytervezetre vonatkozóan. 1991. aug. 6-án a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Dr. Balázs Sándor elnök, dr. Bodor András és Jenei Dezső/ fogadta dr. Stefan Gheorghe oktatási miniszter, akik ezúttal is megerősítették a magyar egyetemre vonatkozó kérést. Választ nem kaptak, ugyanúgy, ahogy előző memorandumaikra /1990. jan. 16., 1990. márc. 27., 1990. ápr. 16., 1990. máj. 5./ sem. A Bolyai Társaság beadványában részletesen megindokolta az anyanyelvű egyetem szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
1993. január 21.
Liviu Maior tanügyminiszter szerint nincs szükség Bolyai Egyetemre, mert a magyar nyelvű oktatás kérdése megoldódott. /Bogdán Tibor: Rosszul áll a Bolyai Egyetem ügye. = Magyar Hírlap, jan. 21./
1993. február 18.
Rákóczi Lajos képviselő, a tanügyi bizottság tagja nyilatkozott az oktatásban történő átszervezésről. Liviu Maior miniszter sem ért egyet a törvénytervezet túlzott centralizálásával. A Demokratikus Konvenció /DK/ tanügyi tervezete is centralizált. A nemzetiségi oktatással kapcsolatban is szeretnének változtatni a DK tervezetén. /Rais István: Újabb tanügyi törvénytervezet. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 18./
1993. április 17.
Egyed Péter 1991-től Kolozsvárott az egyetem filozófia tanszékének oktatója, jelenleg vendégtanár Szegeden. A magyar egyetemi oktatás helyzetéről adott képet. A magyar oktatás bővítése politikai engedmények tárgya, nem alku, a magyar felet nem tekintik egyenlő partnernek ebben a kérdésben. A Bolyai Társaság nagy beadványokat készített az oktatás témakörében, eljuttatta az egymást váltó oktatási minisztereknek, azonban nem tudott eredményt elérni. Magyari Sándor rektor-helyettes terjesztette fel - Liviu Maior oktatási miniszter kérésére - a magyar beiskolázási keretszámokat, "a bizonyos numerus clausust", tanszékenként. Remélhetőleg ez a létszám nagyobb lesz az egyes tanszékeken levő magyar hallgatói létszámnál. A történelem-filozófia szakon 1991-ben 7, 1992-ben 25 magyar hallgató volt, a szociológián 11, illetve tíz fő. Az egész történelem-filozófia karon mintegy 120 magyar nyelven tanuló hallgató van az első évfolyamon. Jelentős létszámbővülés történt a bölcsésztudományi karon is, ahol 50 fős évfolyamok léteznek, sőt beindult a színművészeti képzés is a karon belül. Viszont a képzőművészeti főiskolán, illetve a Zenekonzervatóriumban alig található magyar hallgató. A történelemtanár utánpótlás nem működik még, a tavalyi éven a második évfolyamon mindössze két magyar hallgató volt, holott legalább ötvennek kellett volna lennie. A magyarság politikai vezetőinek meg kellett volna indítani az önálló magyar egyetemi képzést. A matematika szakon nagyon erős magyar csoportok vannak, évente 40 magyar hallgató van, a fizika karon kevesebb. Az orvosképzésnek változatlanul nagy a persztízse, azonban a végzős hallgatók, szinte testületileg, Magyarországra készülnek. A nagy lelkészhiányra tekintettel Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézetben az utóbbi években 100 fő körül van egy évfolyam. "Az 1945 után indult erdélyi magyar írók 60 százaléka áttelepedett Magyarországra, a képzőművészek derékhada szintén csoportosan hagyta el az országot. A legjobb színészek szintén áttelepültek, illetve meghívottként évek óta különböző magyarországi színházaknál játszanak, Emiatt a szatmárnémeti Északi Színház és a temesvári magyar színház az összeomlás küszöbén áll. A Kriterion összeomlott, ezzel megszűnt a koordinált romániai magyar könyvkiadás. - "A magyar politikai szervezeteknek jól kidolgozott célprogramokra lenne szüksége, saját bankrendszert, a földtulajdonnak a rendszerét, bizonyos jogi intézményeket kellene kiépíteni..." /Simó Márton: Beszélgetés Egyed Péter író-filozófussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./
1993. május 6.
Máj. 6-án Nagyváradon találkozott Liviu Maior művelődési miniszter magyar kollégájával, Mádl Ferenccel. Romániában egyelőre nem időszerű állami költségvetésből finanszírozott magyar egyetem újraindítása, mondta Liviu Maior. Ugyanakkor nem zárta ki magyar magánegyetem létesítését. /Román-magyar kultuszminiszteri találkozó Nagyváradon. = Magyar Hírlap, máj. 8./
1993. június 25.
Rákóczi Lajos néhány hónapja az RMDSZ parlamenti képviselő, a tanügyi bizottság tagjaként részt vett a tanügyi törvénytervezet vitájában. A román ellenzék sem áll melléjük ezekben a kérdésekben. A minisztérium még az utolsó sem adta meg a beiskolázási számokat. Bihar megyében érezhetően vissza akarják fejleszteni a magyar iskolarendszert. Megszüntetnek nagy hagyománnyal rendelkező iskolákat, mint a Művészeti Iskola Nagyváradon, ahol jövőre nem indítanak magyar osztályt. Egyre késik az oktatási törvény, kormányhatározatokkal irányítanak. Ez a magyarság számára kedvezőtlen. Rákóczi Lajos többször tárgyalt Liviu Maior miniszterrel, tiltakozott a magyar igazgatók sorozatos leváltása miatt. A megbeszéléseken a miniszter mindent megígér és magyarázkodik, hogy nagy a pártok nyomása, de a helyzet nem változik. Rákóczi Lajos többször interpellált, így például Wilhelm Sándor székelyhídi iskolaigazgató leváltása miatt. /Román Győző: Miként "tisztogatják" a romániai iskolákat a magyar igazgatóktól. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 25./
1993. július 6.
Liviu Maior oktatásügyi miniszter ígérete szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen lesznek keretszámok a magyar csoportok számára, azonban ez csak félmegoldás, mert nem alakítanak magyar tagozatot. /gm: Minden jóban van valami rossz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1993. július 9.
Liviu Maior oktatásügyi miniszter a bukaresti rádióban kijelentette, hogy nem támogatja a Bolyai Egyetem visszaállítását. /Román érvek a Bolyai Egyetem ellen. = Új Magyarország, júl. 9./
1993. július 12.
Véget ért a kormánypárt országos konferenciája, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja helyett felvette a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja nevet. Az elnök és az ügyvezető elnök személye változatlan, a főtitkár Alexandru Lupusan. A kormánypárt miniszteri csoportjának élére Liviu Maior tanügyminisztert választották. /Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja. Új név- régi kormánypárt. = Magyar Hírlap, júl. 12./
1993. augusztus 24.
A Nemzeti Megmentési Frontból alakult Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ Kolozs megyei vezetősége sajtóértekezletet tartott, ahol Grigore Zanc prefektus bemutatkozott, mint az RTDP új megyei elnöke. Bejelentette, hogy a fúzió most ért el megyei szintre, az új párt egyesült a Republikánus Párttal, a Szövetkezeti Párttal és a Szocialista Demokratikus Párttal. Liviu Maior tanügyminiszter kijelentette, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa javaslata a kisebbségek nyelvén történő feliratokról csak ajánlat, ezt nem kell tiszteletben tartani. "Úgy mondom ezt, mint a kormány tagja", hangsúlyozta, hozzátéve: "Esetleg akkor kellene alkalmazni, ha a helyi lakosság több mint 80 százaléka kisebbségi lenne." /Balló Áron: Liviu Maior: "Nem hiszem, hogy alkalmazzák a nemzetiségi feliratozást". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
1993. szeptember 14.
Liviu Maior tanügyminiszter hirtelen Kovászna megyébe látogatott, szept. 13-14-én , találkozott a tanfelügyelőkkel. Jelenlétében a megye prefektusa magyarázkodott: azért rendelte el minden községben román osztályok felállítását, hogy minden román gyermek románul tanulhasson, részben pedig azért, hogy a magyar gyermekek is lehetőségük legyen erre. A miniszter mindezt ellenvetés nélkül végighallgatta, majd a tanácskozás után az újságírónak kijelentette, hogy csak ott szükséges román osztály felállítása, ahol erre igény van. /B. Kovács András: Villámlátogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1993. október 20.
Liviu Maior oktatási miniszternek írt beadványában Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási alelnöke az alkotmányra, az EBEÉ koppenhágai értekezletének záródokumentumára hivatkozva felsorolta az oktatási törvénytervezet hiányosságait, valamint az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedéseket /a törvény-tervezet mellőzi a felekezeti iskolákat, kötelezővé teszi egyes tantárgyak román nyelven tanítását stb./, a főiskolákon tanulók 4,5 százaléka magyar nemzetiségű, amikor a magyarság részaránya az országban 7,1 százalék. Szükség van a kisebbségek történelmének, kultúrájának, hagyományainak oktatására, a saját tankönyvkiadásra, az egyházi oktatás jogaiba való visszahelyezésére. A magyar intézmények vezetését egy magyar nemzetiségű államtitkár vezesse, a magyar iskolákat pedig magyar tanfelügyelők irányítsák. /Beadvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
1993. november 30.
Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1994. február 2.
Febr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertették az Iliescu elnökkel történt megbeszélésüket. A találkozó az államfő javaslatára történt, tehát hamis volt a televízióban elhangzott állítás, hogy azt az RMDSZ kérte. Az álláspontok változatlanul eltérőek. Takács Csaba elmondta, hogy egy küldöttség élén tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, akinek átadta az RMDSZ memorandumát az anyanyelvi oktatás problémáiról. A miniszter megígérte, hogy válaszolni fog a felvetett kérdésekre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1994. február 2.
Az RMDSZ képviselői, Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselőházi szakbizottsági alelnök és Nagy Benedek képviselő febr. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel tartott megbeszélést, átnyújtották az RMDSZ elvárásait összegező memorandumot. A tanügyi tervezet szakbizottsági vitája a végéhez közeledik, azonban a bizottság még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe. A megbeszélésen az RMDSZ képviselői felsorolták az anyanyelvi oktatás problémáit. /Ferencz L. Imre: Gyorsuló események sűrűjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1994. február 19.
Az RMDSZ képviselői /Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc és Nagy Benedek képviselők/ találkoztak Liviu Maior tanügyminiszterrel és átadták az RMDSZ oktatási memorandumát, melynek tizenkét melléklete a magyar nyelvű oktatás hanyatlását mutatta be. Ugyancsak átadták a tanügyi törvénytervezet elleni tiltakozó jegyzéket, amelyet a magyar történelmi egyházak püspökei is aláírták. A találkozó után pár nappal, febr. 9-én a képviselőházi oktatási szakbizottság elfogadta az anyanyelvű oktatást korlátozó, egyes tantárgyakat románul való tanítását előíró törvénytervezetet. A harcot tovább folytatják, ígérte meg Nagy Benedek képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1994. március 31.
Dr. Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora elmondta, hogy követeléseit eljuttatta Liviu Maior tanügyminiszternek és Iliescu elnöknek. Támogatták elképzeléseit, ennek megfelelően kiegészültek a karok. Többek között történelem szakon 25, magyar szakon 50, újságíró szakon 10, pszichológia szakon 15 magyar hallgató tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1994. május 11.
Itamar Franco brazil miniszterelnök meghívására Vacaroiu miniszterelnökkel az élen népes küldöttség tesz látogatás Brazíliában, majd Peruba és Paraguayba is ellátogatnak. A kormányfőt elkíséri Dumitru Popescu iparügyi, Cristian Ionescu kereskedelmi, Liviu Maior oktatásügyi miniszter, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és más tisztségviselők, üzletemberek. Máj. 11-én hivatalos megbeszélések szerepeltek a programban. Üzletkötés a céljuk, hangoztatták a küldöttség tagjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1994. május 25.
A tanügyi szakszervezeti döntés értelmében máj. 25-étől befagyasztják a tanévet: az oktatás nem szünetel, de a tanárok nem írják be az osztályzatokat a naplóba és nem végzik el a tanulók osztályzatainak lezárását. Előzőleg a tanárok 73 százaléka támogatta ezt a tervet. A tanügyiek az oktatásra szánt pénzeszközök 500 milliárd lejes emelését követelik, azonban a kormány ezt nem teljesítette, további követelésük Liviu Maior tanügyminiszter leváltását. /Új Magyarország, máj. 25./
1994. június 1.
Jún. 1-jén az RMDSZ vezetői bukaresti sajtótájékoztatójukon visszautasították Liviu Maior oktatási miniszter megállapítását, hogy az oktatási törvénytervezet megfelel az európai normáknak. A tervezet valójában diszkriminációt jelent: a kisebbségi oktatás 70 százalékát román nyelven akarja elrendelni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1994. augusztus 17.
Aug. 17-én Max van der Stoel kisebbségi főbiztos Bukarestben folytatta megbeszéléseit, találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel és Vacaroiu miniszterelnökkel, aki Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és Liviu Maior oktatási miniszter társaságában fogadta a főbiztost. A találkozó után kormányszóvivői sajtóközleményben ismertették a tárgyalás menetét: a miniszterelnök ismertette a romániai etnikumközi tolerancia légkörének biztosítására irányuló kormánytörekvéseket, majd megállapította, hogy az RMDSZ által felpanaszolt problémák nem nyertek bizonyítást. Az állampolgárok együttélése mintaszerű. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24., Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
1994. augusztus 18.
Funar Román Nemzeti Egységpártja újabb két tárcát kapott. Bukarestben aug. 18-án bejelentették, hogy Vacaroiu miniszterelnök minden indoklás nélkül felmentette Ioan Oancea földművelésügyi és Adrei Chirica távközlési minisztert és a helyükbe kinevezte Valeriu Tabart és Adrian Turicut. Így Funar pártja már négy tárca élére juttatta be embereit, ugyanis Iosif Chiuzbain igazságügyi és Valeriu Novac közlekedési minisztert is ők ajánlották, de közel áll pártjukhoz Liviu Maior oktatási miniszter, aki az RNEP oktatáspolitikáját valósítja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./ A mostani változtatással már tíz olyan miniszter van, akiknek kinevezését a parlament nem hagyta jóvá. /Népszabadság, aug. 19./
1994. szeptember 20.
Szept. 20-án két miniszter nyilatkozott az RMDSZ-ről. Chiuzbaian igazságügyminiszter, az RNEP tagja kijelentette: nem olvasta a Funar-levelet, de egyetért azzal, hogy az RMDSZ autonómiatervének célja az ország szétdarabolása. Liviu Maior tanügyminiszter szerint az RMDSZ oktatási törvénytervezete az etnikai szempontú szeparatizmust szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
1994. október 10.
Okt. 10-én az RMDSZ-honatyák több interpellációval éltek. Szabó Károly szenátor Liviu Maior tanügyminiszterhez intézte szavait. Iliescu elnök strasbourgi kijelentésével ellentétben a magyar nemzetiségű diákokat a legkülönbözőbb módszerekkel akadályozzák abban, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Példának idézte a szatmári 3. sz. Líceumot, ahova sikerrel felvételizett 18 tanuló, de még mindig nem alakították meg részükre a magyar osztályt. Antal István képviselő a pénzügyminisztertől kért választ arra, hogy mikor módosítják az 1954-ből, Gheorghiu Dej idejéből származó, a privatizációt fékező törvényt. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./
1994. október 22.
A megyei tanfelügyelőségek szept. 20-án megkapták a 38 078-as számú minisztériumi rendeletet: össze kell vonni a kisebb létszámú osztályokat. Ennek alapján sorra szüntettek meg magyar osztályokat Kolozsváron és más városokban is. Asztalos Ferenc képviselő beszélt Liviu Maior tanügyi miniszterrel, aki megígérte, intézkedik. Valóban küldött is egy miniszteri utasítást: a 38 078-as rendeletet úgy kell alkalmazni, hogy az ne érintse a kisebbségi nyelven folyó oktatást. Azonban ennek a rendeletnek nem tesznek eleget Kolozsváron, állapíthatta meg Asztalos Ferenc, ezért a képviselő újra elment a miniszterhez, aki megígérte: okt. 20-án Kolozsvárra megy, ahol majd személyesen intézkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22-23./
